A szabadság időtartamára a munkavállaló távolléti díjra jogosult.

Állásidő, azaz díjazás munkavégzés hiányában

A fertőzés elterjedésének megakadályozása végett, ha határzár alá vonnak egy országot, vagy netán kijárási tilalmat rendelnek el, számos cég kerülhet olyan helyzetbe, hogy az alapanyag vagy áru beszállítása leáll, így a munkavállalóknak sem tudják biztosítani a munkavégzéshez szükséges feltételeket. Ha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget, úgy a munkavállalót alapbér illeti meg.

Ha a felek állapodnak meg abban, hogy a munkavállaló mentesül a munkavégzés alól (pl. a munkáltató házi karanténba küldi a foglalkoztatottját), úgy a munkavállalót a kieső időre aszerint illeti meg a díjazás, hogy a felek milyen feltételekben állapodtak meg.

Például:

ha a munkavállaló szabadságot vesz ki erre az időszakra, úgy távolléti díjra lesz jogosult

amennyiben a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot kért, úgy díjazás nem illeti meg

a munkáltató döntése alapján fel is mentheti a foglalkoztatottat a munkavégzés alól, erre az időszakra az állásidőre járó alapbért kell megfizesse alkalmazottjának

A feltételeket célszerű írásban rögzíteni.

Előfordulhat az is, hogy a munkavállaló veszélyesnek ítéli meg a munkavégzést, például mert fertőzés veszélynek van kitéve, ilyenkor lehetősége van megtagadni a munkát. Erre az időszakra ugyanúgy az állásidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, és az alapbérére lesz jogosult.

A Munka Törvénykönyve kiemeli, hogy amennyiben a munkáltató elháríthatatlan külső ok miatt nem tudja biztosítani a munkát az alkalmazottja számára (pl. leállítják a tömegközlekedést, karantén alá vonnak településeket, vagy olyan kijárási tilalmat vezetnek be, amikor még munkába sem lehet menni), úgy a munkavállalónak nem jár díjazás a kieső időre.

Karantén

Különbséget kell tenni önhatalmú elszigetelődés és a hatósági karantén között.

A munkáltató vagy a munkavállaló dönthet úgy, hogy jobb, ha a foglalkoztatott pár hetet otthon tölt, elzárva a világtól, így megakadályozva, hogy elkapja a fertőzést, vagy esetleg ha lappangási időszakban lenne, úgy elkerülhető más megfertőzése. Ezt nevezzük önkéntes karanténnak.

Erre az időszakra az alkalmazott a vállalkozással kötött megállapodás szerinti díjazásra jogosult:

igényelhet fizetés nélküli szabadságot, de ebben az estben díjazás nem illeti meg, szünetel a biztosítottsága – ezért egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett!

Fontos, hogy fizetés nélküli szabadságra a munkavállaló nem kötelezhető, az igénylése alapján engedélyezheti a munkáltató.

rendes szabadság igénylése / kiadása, melyre a távolléti díj jár

felek közötti megállapodás alapján a munkavállaló munkát nem végez, de az alapbérét ugyanúgy megkapja

a munkakör ellátása otthonról távmunkavégzés keretében megvalósulhat, mely esetében a munkavállaló a szerződés szerinti alapbérére jogosult

Táppénzre jogosult az a munkavállaló, akit közegészségügyi érdekből a foglalkozásából eltiltottak, hatóságilag elkülönítettek vagy járványügyi zárlat alá vontak (ebbe a csoportba például azok a személyek tartoznak, akik nem fertőződtek meg, de kontaktkapcsolatban voltak, így megfigyelés alatt tartják őket), ideértve azokat a személyeket is, akik megfertőződtek a járvánnyal. Ezeket az eseteket nevezzük hatósági karanténnak.

A magánszemély táppénz jogosultságát a háziorvosa veszi nyilvántartásba – akit az egészségügyi zárlatról a hatóság hivatalból értesít –, és 7-es kódú táppénzes papírt állít ki.

A táppénz mértékére az általános szabályok vonatkoznak:

ha a munkavállaló rendelkezik a táppénzre való jogosultságot megelőzően 730 nap folyamatos biztosításban töltött idővel és nem részesül kórházi ellátásban, úgy a táppénz mértéke 60%

ha nem rendelkezik 730 nap folyamatos biztosításban töltött idővel, úgy a naptári napi alap 50%-ára jogosult

abban az esetben, ha fekvőbeteg ellátásban részesül, úgy a táppénz mértéke 50% függetlenül a biztosítottsági időtől

Egészségügyi zárlat, azaz hatóságilag elrendelt karantén esetén a magánszemély betegszabadságra nem jogosult, a keresőképtelensége első napjától táppénzt vehet igénybe. A munkavállaló részére megállapított bruttó táppénz után a foglalkoztatónak táppénz-hozzájárulást nem kell fizetnie.

Van olyan munkavállalói réteg, akik foglalkozásukból adódóan munkavégzés során megfertőződhetnek (orvosok, ápolók, védőnők, stb.). Ebben az esetben a munkavállaló 2-es kódú táppénzes papírt kap, amely után 100%-os táppénzre jogosult és a munkáltató is mentesül a táppénz hozzájárulás megfizetése alól.

A táppénz igényt a munkáltatónál kell benyújtani. Míg TB kifizetőhellyel rendelkező cég esetén a táppénz bérszámfejtéséről és kifizetéséről a cégnek kell gondoskodnia, addig azok a vállalkozások, akik nem minősülnek kifizetőhelynek, a kérelmet foglalkoztatói igazoláson keresztül nyújtják be az OEP felé.