Jár-e ebédszünet, kinek kell megjavítani az elromlott laptopot, ki fizeti a villanyszámlát otthoni munkavégzés esetén?
Az AFP hírügynökség számításai szerint 50 országból közel 1 milliárd embert kértek arra az utóbbi időben, hogy dolgozzon otthonról, és ez a szám folyamatosan, napról-napra bővül. Számos vállalat és még több munkavállaló számára ez egy új helyzet, amelyben eddig ismeretlen kihívásoknak kell megfelelniük. A Prohuman HR szolgáltató és munkaerő-kölcsönző vállalata az otthoni munkavégzés speciális kérdéseivel kapcsolatban gyűjtötte össze a legfontosabb tudnivalókat.
Az otthoni munkavégzés nem távmunka
„Fontos elkülöníteni a home office, otthoni munkavégzés fogalmát a távmunkától. Míg a távmunka tartós, a Munka Törvénykönyvében szabályozott és kifejezetten erre vonatkozó munkaszerződéssel jön létre, az otthoni munkavégzés jogilag jelenleg nem rendezett kategória, többnyire eseti jellegű és a normál munkaviszony keretei érvényesek rá, azon belül tekinthető egyfajta egyszerűsítésnek, kedvezménynek vagy a mostani aktuális helyzetben szükségszerűségnek” – foglalta össze Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezetője. Az otthoni munkavégzés kereteiről normál esetben a munkaadó és a munkavállaló egyezhet meg. Azonban a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében lehetővé tette, hogy a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseitől eltérve, a vészhelyzet ideje alatt és annak megszűnését követő 30 napig, a munkáltató egyoldalúan rendelhesse el azt.
Szabadságra küldheti-e a munkavállalót a munkáltató járvány idején?
A szabadságot alapesetben a munkáltató adja ki, ő rendelkezik a szabadnapok meghatározott része felett, ezért dönthet úgy, hogy a munkavállalót szabadságra küldi például járványveszély miatt. A vonatkozó rendelkezés előírja a munkavállaló meghallgatását, de beleegyezése nem szükséges, ugyanakkor a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, például, ha a munkavállaló szabadságot kér valamilyen halaszthatatlan ügyének elintézése miatt. A munkavállalót a szabadság kezdete előtt legkésőbb 15 nappal tájékoztatni kell, emellett évente hét munkanapot – a munkaviszony első három hónapját kivéve –, legfeljebb 2 részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Emellett természetesen az elrendelt home office ideje alatt a munkavállaló is kérheti szabadság kiadását és a munkaadó is kiadhat szabadnapot.
Bérezés és költségtérítések: mi jár és mi nem?
A munkavállalót otthoni munkavégzés esetén is megilleti a szerződés szerinti teljes munkabére. Az egyéb térítések kapcsán az utazási támogatáson kívül minden egyéb többletköltség-térítés jár az otthon dolgozó munkavállalónak. „A munkába járáshoz kapcsolódó költségeket – amennyiben ilyeneket korábban megkapott az adott munkatárs – mivel otthonról dolgozik, a munkaadónak nem kell megfizetnie, ellenben az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban a munkavállaló oldalán felmerülő többletköltségeket meg kell térítenie” – magyarázta a Prohuman ügyvezetője.
Jár-e túlóra, ebédszünet, cigiszünet otthoni munkavégzés esetén?
Mivel a home office-nak nincsenek jogszabályban rögzített külön szabályai, így esetében a szerződéses munkarend az irányadó, azaz, ha a munkavállaló otthonról dolgozik, akkor például a munkaközi szünet ugyanúgy jár neki, mintha az irodában végezné feladatait. „Az otthoni munkavégzés nyilvánvalóan nem minden munkakörben vezethető be, de ahol igen, ott a szabályok lényegében a munkaszerződésben foglaltakkal azonosak. Se több, se kevesebb nem jár és nem várható el” – tette hozzá Juhász Csongor.
Mi történik, ha a munkaeszköz megsérül a home office alatt?
A munkavégzéshez szükséges munkaeszköz biztosítása a munkáltató feladata az otthoni munka esetén is, hacsak a felek nem kötöttek ettől eltérően rendelkező megállapodást, amely szerint a munkavállaló például a saját laptopját használja. A céges laptop meghibásodása esetén így a cseregépről is a munkáltatónak kell gondoskodnia. „Amennyiben azonban a munkavállaló például a reggeli kávéját a gépre önti, az okozott kárt köteles megtéríteni, mivel az a munkaeszköz nem rendeltetésszerű használatának minősül. A nem rendeltetésszerű használatot a munkáltatónak kell bizonyítania, a kártérítés összege azonban nem haladhatja meg a munkavállaló négy havi távolléti díjának összegét, kivéve szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén, amikor a teljes kárt meg kell téríteni” – emelte ki a szakember.
Bezárt az óvoda, az iskola otthon maradhat-e a gyerekkel a szülő, úgy, hogy munkahelye is megmaradjon?
Sok munkavállalónak problémát jelent, hogy a bölcsődék, óvodák és iskolák bezárása miatt meg kell oldania gyermekeinek napközbeni felügyeletét. Néhány esetben erre még az otthoni munkavégzés sem jelent megoldást. Ilyen esetben megoldás lehet a szabadság, vagy ha a munkavállalónak már nincs szabadsága, a munkavállaló „különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távolléte” tartamára egyébként is mentesülhet a munkavégzés alól, de ebben az esetben nem jár számára díjazás és szünetel a társadalombiztosítási jogviszonya is. Amennyiben ez időszak alatt a gyermek vagy ő megbetegszik, a keresőképtelenség szabályai szerint táppénzre jogosult.
+1. A munkavállaló kérhet-e fizetés nélküli szabadságot a járvány idején?
Azokat az eseteket, amelyekben a munkavállaló jogosult a fizetés nélküli szabadságra, a Munka Törvénykönyve rögzíti részletesen. Járványhelyzetben ez csak akkor alkalmazható, ha a munkavállaló tartósan – előreláthatólag 30 napot meghaladóan – hozzátartozóját személyesen ápolja. Ebben az esetben a munkaadónak nincs mérlegelési lehetősége, tudomásul kell vennie a fizetés nélküli szabadságot. A helyzet fennállását a kezelőorvosnak kell igazolnia. Emellett a felek meg is állapodhatnak a fizetés nélküli szabadságról. Fontos tudni, hogy az ilyen fizetés nélküli szabadság esetén szünetel az egészségbiztosítás, tehát azt a munkavállalónak kell fizetnie (bár a munkáltató ennek fizetését átvállalhatja), és a nyugdíjhoz sem szerez szolgálati időt a munkavállaló.
